2009. október 27., kedd

DABKE


A legnépszerűbb és a legismertebb Közel-Keleti néptánc. Táncolják Libanontól, Szíriáig, Iránban, Tunéziában stb, is igen kedvelt. Általában férfiak táncolják, de ritkán zárt közösségben tartott rendezvényeken nők is bekapcsolódhatnak (pl.: esküvő, születésnapok, stb.).
Sorban, félkör, vagy kör alakzatban táncolják. Van egy vezető, aki a sor elején improvizatív mutatja meg a mozdulatok figuráit, ami néha elkülönül, máskor belesimul a sorban lévők tánclépéseibe. Kezében csomóra kötött zsebkendőt tart, melyet a feje fölött pörget. A sorban utána állók követik mozdulatait, egyszerűbb lépésekkel azonban néha elkülönülnek a vezető tánclépéseitől, de együtt tartva a ritmust mégis egységes táncot alkotnak. Válluk átfogásával kapaszkodnak egymásba. Bizonyos idő eltelte után a sorban elől táncoló hátra megy, és átadja helyét az utána következőnek.
Színpadi változata is megszületett ahol férfiak- nők, nézők előtt is táncolhatják együtt.Szíriában talán a legnépszerűbb, itt sorokban állnak, a férfi és női lépések azonban elkülönülnek egymástól

Tánctörténeti sorozat a Keleti táncokról



Számunkra Európában élő emberek számára, a „KELET”–s legyen itt most szó közel, vagy távol keletről misztikus ködből előbújva lassan – lassan, de felfedi magát. Nyaralásainkat, pihenési célunkat egyre többet kelet felé fordítjuk, s merülünk el a számunkra izgalmas, ismeretlen kultúrába. A mi konzervatív beállítodottságunknak, szinte meghökkentő –e nép érzelem megnyilvánulása, melyet oly egyszerűséggel nyilvánít meg egymás előtt akár sírás, akár hangos nevetés formájában, vagy a kereskedelmi egységek árukínálata alkalmával. S hogyan is lehetne ez másként kultúrájukban, zenéjükben, vagy táncmegnyilatkozásukkal kapcsolatban.
Újságunkban sorozat formájában, minden negyedévben megjelenő számunkban a „Közel Kelet” néptáncaival, táncaival szeretnénk megismertetni a kedves olvasót. Bemutatjuk a keleti táncok sokszínűségéből mesterségesen kialakított, a ma sokunk által félreismert, de hazánkban egyre jobban terjedő hobby tánc, vagy mozgásformaként megjelenő „HASTÁNC”- műfajt. Nyomon kísérjük hazánkba való elterjedését, s feltérképezzük a mai állapotot. Reméljük hiánypótló, ismeretterjesztő cikkünk megnyeri tetszésüket, s tartalmas olvasmányként visszatérnek hozzánk olvasására.

Keleti Táncok, Közel-Keleti táncok
Klasszikusnak számító idézettel kezdeném Vályi Rózsi 1969-ben íródott Táncművészet Története című könyvéből, mely így szól: ”Ha van illó anyaga a történelemnek, akkor a tánc valóban az”.
Nem is lehetne ez másként a keleti népek táncánál sem , hisz a tánc lelkiségünk megnyilvánulásaként létrejövő mozdulat, mely a pillanatot megörökítve tovaszáll. Maga a néptánc a mindennapi élet velejárója, de írásos történelmi dokumentációja ezen a földrészen alig nyomon követhető , a szigorú arab kultúra vallási hierarchiája végett. A néptánc, ha nem is virágzik úgy, mint pár száz évvel ezelőtt, még is Apáról Fiúra, közösségről közösségre szállva ma is él. Hiába az úgynevezett „nyugat” mindent átformáló ereje, s a fiatal generációra tett nyomása, a néptánc közösségformáló, közösség összetartó ereje nem szűnt meg, s a mai napig a néptáncban létezik.
Kicsit pontosítsunk, az elnevezésekkel kapcsolatban.
Közel-keleti táncok
Irán, Irak, Szudán, Jordánia, Marokkó, Libanon, stb., az arab országok elnevezésként.
Közép-keleti táncok
A Közel-Keleten és a környező országokban – Görögországban, Egyiptomban, Spanyolországban, Kelet-Európában, Észak-Amerikában.
Keleti táncok
Hétköznapi értelemben Közel-Kelet, Egyiptom, India valamint néhány kelet-európai ország táncai sorolhatóak ide. Japán és Kína táncai is ezen kategóriába tartoznak.

2009. október 26., hétfő

Saidi




A tánc felső Egyiptomból származik, a Gizek és az Edfu között fekvő El Saaid területéről (ezért néha saaidinak írják). A saidi két formája a Tahtib és a Raks el Assaya. A Tahtib harcjelenetek ábrázoló táncát, férfiak táncolják. Hosszú egyenes bambusz botot használnak a fegyver megjelenítéseként táncukban. A Raks el Assaya a saidi könnyebb játékosabb formája . Vélhetőleg úgy fogant meg ez a stílus , hogy a nők utánozni kezdték a Tahtibot táncoló férfiakat. A bot mint kellék megmaradt, de belefűződtek a mindennapi élet jelenetei, így a tánc gazdagodott. Míg a Tahtibban a bot csak egyenes lehet, a Raks el Assayaban lehet egyenes, vagy kampos végű vékonyabb bottal is táncolni.
Ritmus: a saidi 4/4-es ritmusú, mely alapja Dum-Tek-Dum-Dum-Tek, bonyolultabb formája már a modernizálástól Dum-Tek-tek-Dum-Dum -Tek-tek-tek.
Saidi zene hangszerei: rababa, mizmar, és a dumbek, vagy tabla.
Hagyományos viselete: a férfiak hosszú nadrág, széles ujjú ing kerek nyakkivágással, fejre tekert hosszú sál, és természetesen a bot. A nők hosszú ujjú beledi ruha, sál vagy kendő a csípőjükön, és szintén sál , vagy kendővel lekötött haj, és a bot. Modern színpadi változata a bársonyból készült testhez simuló kerek nyakkivágású, könyöktől szélesedő ujjú ruha (modern saidi ruha).

Tánctörténet



Magyarországon a zene, a tánc, a ritmus ősi gyökereinkből eredően, véráramainkban lüktet. Minden zenei irányzatra nyitottak vagyunk, s bármilyen mozgásformára, táncra befogadóan, elfogadóan megnyílunk. Nem is alakulhatott volna ez másként a „hastánc”-al kapcsolatban sem.
Én –e táncműfajjal Magyarországon ismerkedtem meg, bár ismereteim bővítését Törökországban is volt szerencsém bővíteni. Így ezt a tánctörténeti kis honlap rovatot kifejezetten a keleti táncok, számára szeretném úgymond kisajátítani. Tudom, hogy a hozzám járó táncot tanuló, és kedvelő hölgyek szívesen veszik majd a történelmi áttekintést, bár nem csak nekik, hanem minden érdeklődőnek szeretettel ajánlom, kik e honlapra kattintottak. Minden hónapban egy-egy keleti táncról írok. Ezúton várom akár hozzászólásotokat, vagy kérdéseiteket a táncok milyenségével kapcsolatban. Remélem, tudjátok, de ha nem figyelmetekbe ajánlom Wolner Márti SÁBA: Hastánc a női szépség tánca című kis jegyzetét, melyben szintén érdekes dolgokat lehet találni-e gyönyörű női mozdulatkultúra felől.
Rovatom cikkei itt is olvashatóak. Tartsatok velem a kelet misztikumának feltárására , megismerésére.

Új tánc stúdióba költöztünk

Vámos Miklós humorával élve "szerelem ügyében" 6 éve költöztem Debrecen városába , Budapestről. Ez a költözés többszörösen új energiákkal töltött fel, s jutottam olyan felismerésre, elhatározásra, mely életem ezen szakaszát segítette átalakítani, egy régi álmom megvalósításáért.
Így jött létre a JÚLIA mozgás és táncstúdió, mely szeptember 1-vel a Domb utca 1 sz. (régi ruhagyár épülete) földszinti helyiségébe költözött. Elegáns meleg hangulatú tánctermet rendeztem be a hozzám táncolni járó hölgyeknek „művésznőknek”, hogy ne csak a testedzés fizikai megerősítésével fejlődjenek, hanem a kellemes környezet keleti hangulata is kikapcsolódást nyújthasson lélekgyógyító erejével. Természetesen a zene, a tánc mozdulatok gyakorlása, és a megfelelő szakmai táncoktatás színvonalának összessége teszi ki, a jó hangulatú órák női energiáinak megélését, s női összetartozás spirituális erejét .
Az Orientális táncoktatáson kívül más mozgásfajtákat is találhatunk a stúdió palettáján így pl. : kismamatorna, gerinctorna, gyermek balett, integral jóga és hatha-jóga.
Remélem felkeltettem minden kedves honlapra látogató megtisztelő figyelmét, érdeklődését, s mielőbb találkozunk stúdiómban.

Júlia